4 kérdés, amelyeket minden problémánál fel kell tenned magadnak! És a munkatársaidnak.

Hogyan tüntessük el az üzleti gondjaink felét?

Most biztosan azt mondod magadban: „Ez nevetséges. Sok éve vezetem a cégemet; ha valaki tudja, amit tudni kell, az én vagyok. Maga az ötlet, hogy valaki arra próbál tanítani, hogyan tüntessem el üzleti gondjaim felét – egyszerűen abszurd!”

Sokat ígér, de az ígéret nem kerül pénzbe.

Fejezetek Dale Carnegie sikerkönyvéből

Dale Carnegie 1948-ban jelentette meg második sikerkönyvét: Hogyan fejezzük be az aggódást és kezdjün el élni címmel.

A könyv gyorsan bestseller lett, milliók életét megváltoztatva. Dale Carnegie megfigyelései, tanácsai és “bokán rugásai” segítenek nekünk megváltoztatni gondolkodásmódunkat az idegeskedésről.

Őszinték leszünk: lehet, hogy nem tudunk segíteni, hogy eltüntesd üzleti gondjaid felét. Végső soron ezt csak egy ember tudja megtenni: te magad.

De megmutathatjuk, mások hogyan csinálták – és rád bízzuk a többit!

Megmutatjuk, hogyan takarította meg egy menedzser gondjainak nem a felét, hanem az addig értekezleteken töltött ideje hetvenöt százalékát.

Ráadásul nem „Jones úrról”, „X úrról” vagy „egy fickóról, akivel Ohióban találkoztam” mesélünk neked – ezek ellenőrizhetetlen mesék. Egy nagyon is élő emberről szól a történet – Leon Shimkinről a Simon and Schuster Kiadó egyik hajdani tulajdonosáról és vezérigazgatójáról.

Íme, Leon Shimkin története a saját elbeszélésében:

„Tizenöt éven át szinte minden munkanap felét értekezéssel töltöttem, itt a problémákat vitattuk meg. Ezt tegyük, vagy azt – vagy semmit? Mindannyian feszültek voltunk, izegtünk-mozogtunk a székünkön, fel-alá sétáltunk, vitatkoztunk, és nem jutottunk dűlőre.

Estére teljesen kimerültem. Biztos voltam benne, hogy amíg dolgozom, ezt fogom csinálni minden áldott nap. Már tizenöt éve így ment, és eszembe sem jutott, hogy van jobb megoldás is.

Ha valaki azt mondja, hogy az ezeken a zűrös értekezleteken töltött idő és az idegfeszültség háromnegyedét meg tudja nekem takarítani – azt hittem volna, hogy eszelős, hibbant, karosszékben ülő optimista.

De aztán kidolgoztam egy tervet, ami éppen ezt érte el. Már nyolc éve bevezettem. Csodát tett a hatékonyságommal, az egészségemmel és a boldogságommal.

Bűvésztrükknek hat – de, mint minden trükk, ez is nagyon egyszerű, ha egyszer megmutatják.

A titka ennyi: megszüntettem azt az eljárást, ami tizenöt éve uralkodott az értekezleteken – amikor is gondterhelt beosztottaim elmondták az összes részletkérdést, ami rosszul sikerült, és végül megkérdezték: »Mit tegyünk?« Másodszor, bevezettem egy új szabályt – aki valamilyen problémával akar fordulni hozzám, annak feljegyzést kell írnia, amelyben a következő négy kérdésre válaszol:

1. kérdés: Mi a probléma?
(Régen egy-két órát is eltékozoltunk zűrös értekezleteinken úgy, hogy azt sem tudtuk pontosan, mi a gond. Teljesen felhúztuk magunkat, mert annyi fáradságot sem vettünk, hogy pontosan leírjuk, mi a gond.)

2. kérdés: Mi okozza a problémát?
(Ahogy végigtekintek a karrieremen, elborzadok, hány órát vesztegettem el feszült légkörű értekezleteken, mert nem próbáltam meg tisztázni, mi a baj gyökere.)

3. kérdés: Mik a lehetséges megoldások? (Régen valaki javasolt az értekezleten egy bizonyos megoldást. Más ellentmondott. A hangulat paprikás lett. Gyakran meg is feledkeztünk arról, min vitatkozunk, és az értekezlet végén kiderült, senki sem jegyezte le, mit tehetnénk a probléma megoldására.)

4. kérdés: Melyik megoldást javasolja? (Gyakran értekeztem olyan emberekkel, akik órák óta idegeskedtek valamin, többször körbejárták, de nem gondolták végig a lehetséges megoldásokat, és nem írták le: »Ezt a megoldást javaslom.«)

A beosztottaim ma már ritkán fordulnak hozzám a gondjaikkal. Miért? Mert rájöttek, ahhoz, hogy megválaszolják ezt a négy kérdést, össze kell gyűjteniük a tényeket, és végig kell gondolniuk a problémát. És ha ezt megteszik, az esetek háromnegyed részében már nem is kell hozzám jönniük, mert a megoldás úgy ugrik eléjük, mint a kenyérpirító gépből a pirítós.

És ha mégis szükség van a megbeszélésre, a vita csak negyedannyi ideig tart, mint régen, mert rendben, logikusan folyik, és átgondolt eredményre vezet.

A Simon and Schusternél most sokkal kevesebb időt fecsérlünk az idegeskedésre és az üres fecsegésre; és többet teszünk azért, hogy minden rendben menjen.”

Frank Bettger, az egyik leghíresebb amerikai biztosítási ügynök volt, aki hasonló módszerrel nemcsak üzleti gondjait csökkentette, hanem jövedelmét is megduplázta.

„Évekkel ezelőtt, mikor elkezdtem kötvényeket árulni, hihetetlen lelkesedéssel és szívesen végeztem a munkámat. Aztán történt valami. Annyira elcsüggedtem, hogy megutáltam, és abba akartam hagyni.

Ott is hagytam volna – ha egy szombat reggel nem jut eszembe, hogy leüljek, és megpróbáljak a baj gyökeréig ásni.

Először is megkérdeztem magamtól: Mi is a problémám? Az a bajom, hogy nagyon sok embert keresek föl, de nem elég magas a bevételem. A dolog jól ment, amíg rábeszéltem a leendő klienset a biztosításra, egészen addig, amíg meg nem kellett kötni az üzletet.

Akkor az ügyfél rendszerint azt mondta: »Még gondolkozom rajta, Bettger úr. Jöjjön el néhány nap múlva.« A második és sokadik látogatásokra pazarolt idő okozta a depressziómat. Másodszor azt kérdeztem: Mi a megoldás? De a válaszhoz tisztáznom kellett a tényeket. Elővettem a tavalyi nyilvántartásomat, és áttanulmányoztam az adatokat.

Megdöbbentő következtetésre jutottam! Ott állt fehéren- feketén, hogy üzleteim hetven százalékát az első személyes megbeszélés alatt megkötöttük! További huszonhárom százalékot a másodiknál!

És csupán hét százalék maradt a harmadik, negyedik stb. látogatásra, pedig ezek nyomasztottak, és rabolták el az időmet. Más szóval, minden munkanapom felét olyan üzletekre fecséreltem, amelyek kötéseim hét százalékát jelentették!

Harmadszor arra voltam kíváncsi: Mit tegyek? A válasz nyilvánvaló volt. Azonnal felhagytam a második látogatást követő vizitekkel, és a felszabaduló időt új ügyfelek szerzésére fordítottam. Az eredmény minden képzeletet felülmúlt. Rövid időn belül megdupláztam az egy találkozóra jutó készpénzbevételt.”

Frank Bettger Amerika egyik legismertebb biztosítási ügynöke volt. De majdnem feladta.

Már ott tartott, hogy beismeri a vereségét, de a probléma elemzése rávezette a siker útjára.

Hasznát tudod-e venni ezeknek a kérdéseknek a saját üzleti gondjaid esetében? Íme, megismételjük őket:

1. Mi a probléma?
2. Mi okozza a problémát?
3. Mik a lehetséges megoldások?
4. Melyik megoldást javasolod?

Dale Carnegie 1912-ben tanított először hatásos beszédre üzletembereket. A tréningek oly annyira hatásosak voltak, hogy Dale Carnegie hamarosan Amerika vezető üzletembereit, politikusait és cégeit támogatta céljaik elérésében, azáltal, hogy őket kommunikációs, vezetési és kapcsolatmenedzsment területén képezte.

Jelenleg világszerte 90 országban van jelen a Dale Carnegie, 10 millió végzett hallgatóval a hátunk mögött.

Ezek a cikkeink is érdekelhetnek:

By |2020-05-31T11:31:05+00:00május 31st, 2020|Blog| 4 kérdés, amelyeket minden problémánál fel kell tenned magadnak! És a munkatársaidnak. bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva