Mit tehet veled az idegeskedés?

Fejezetek Dale Carnegie sikerkönyvéből

Dale Carnegie 1948-ban jelentette meg második sikerkönyvét: Hogyan fejezzük be az aggódást és kezdjün el élni címmel.

A könyv gyorsan bestseller lett, milliók életét megváltoztatva. Dale Carnegie megfigyelései, tanácsai és “bokán rugásai” segítenek nekünk megváltoztatni gondolkodásmódunkat az idegeskedésről.

Sok évvel ezelőtt egy este becsengetett hozzánk (Dale Carnegie) a szomszédom, és rábeszélt, hogy oltassam be magamat és a családomat himlő ellen. Egyike volt annak a több ezer önkéntesnek, akik minden New York-ihoz becsöngettek. Az ijedt emberek órákat álltak sorba, várva az oltásra.

Oltóállomásokat nyitottak nemcsak a kórházakban, hanem a tűzoltóállomásokon, rendőrőrszobákon és a nagyobb üzemekben. Több mint kétezer orvos és nővér dolgozott éjjel-nappal, lázasan oltva a tömeget.

Miért volt ez a nagy izgalom?

New Yorkban nyolc ember megbetegedett himlőben – és kettő belehalt. Két halott csaknem nyolcmillió ember közül.

Hosszú ideje élek már New Yorkban, és még soha senki nem csöngetett be hozzám, hogy az idegeskedés nevű lelki betegség következményeire felhívja a figyelmemet – pedig ez a betegség tízezerszer annyi bajt okozott ebben az időben, mint a himlő.

Egy szomszédom sem mondta, hogy az Egyesült Államok minden tizedik lakója idegösszeomlást fog kapni élete során – leggyakrabban a szorongás és az érzelmi konfliktusok következtében. Azért írom hát ezt a fejezetet, hogy ezzel becsöngessek hozzád és figyelmeztesselek.

Dr. Alexis Carrel, az orvosi Nobel-díj birtokosa, ezt mondta:

„Azok az üzletemberek, akik nem tudják, hogyan győzzék le az idegeskedést, fiatalon halnak meg.”

Akárcsak a háziasszonyok és a kőművesek és az állatorvosok.

Néhány évvel ezelőtt szabadságom alatt keresztülautóztam Texason és Új-Mexikón Dr. O. F. Goberrel, a Santa Fe vasút egészségügyi felügyelőinek egyikével.

Hivatalos címe a Mexikói-öböl, Colorado és Santa Fe Kórházi Szövetségének főorvosa. Az idegeskedés hatásairól beszélgettünk, és a következőt mondta:

„Az orvoshoz forduló betegek hetven százaléka meggyógyulna, ha meg tudna szabadulni félelmeitől és aggodalmaitól. Ne higgye, hogy képzelt betegnek tartom őket. Betegségük olyan igazi, mint egy lüktető fogfájás, és néha százszor súlyosabb.

Olyan betegségekre gondolok, mint az ideges gyomorpanaszok, bizonyos gyomorfekélyek, szívbetegségek, álmatlanság, egyes fejfájások és a paralízis némely formái.

Ezek a betegségek valóságosak. Tudom, miről beszélek, mert én is tizenkét évig kínlódtam gyomorfekéllyel.

A félelem aggodalmakhoz vezet. Az aggódás következtében az ember feszült és ideges lesz, a félelem még a gyomor idegeire is hatással van, és képes megváltoztatni az emésztőnedveket is, amelyeknek rendellenes működése gyomorfekélyhez vezet.”

Dr. Joseph F. Montague, az Ideges gyomorpanaszok szerzője is ugyanezt mondja: „Nem attól kapunk gyomorfekélyt, amit megeszünk. A gyomorfekély oka az, amin rágódunk.”

Dr. W. C. Alvarez, a Mayo klinika orvosa szerint: „A gyomorfekélyek gyakran az érzelmi feszültség hullámhegyeinek és -völgyeinek megfelelően lobbannak fel és gyógyulnak meg.”

Ezt a kijelentést a Mayo klinikán gyomorpanaszokkal kezelt 15 000 beteg vizsgálatával támasztották alá. Ötből négynek semmi testi elváltozása nem volt, ami gyomorbajt okozott volna.

A félelem, az idegesség, a gyűlölet, az egoizmus és az alkalmazkodó képesség hiánya – okozták gyomorpanaszaikat és fekélyüket…

A gyomorfekélybe bele lehet halni. A Life hetilap szerint a halálos betegségek listáján a gyomorfekély a tizedik helyen áll.

Nemrég hosszabban leveleztem Dr. Harold C. Habeinnel a Mayo klinikáról. Az Amerikai Ipari Orvosok és Sebészek Szövetségének éves gyűlésén tartott előadást, melyben ismertette, hogy megvizsgált 176 menedzsert, akiknek átlagéletkora 44,3 év volt.

Ezeknek az üzletembereknek több mint egyharmada a magasfeszültségű élet három jellegzetes betegségének egyikében szenvedett – szívbajban, emésztőrendszeri fekélyben és magas vérnyomásban.

Gondoljuk el: menedzsereink egyharmada tönkreteszi magát szívbajjal, fekéllyel és magas vérnyomással, mielőtt betöltené a negyvenötöt! Micsoda ár a sikerért! És még csak nem is veszik meg a sikert!

Lehet-e sikeres az, aki az előrehaladásáért gyomorfekéllyel és szívbetegséggel fizet? Mit használ az embernek, ha az egész világot megnyeri is, de elveszíti az egészségét?

Ha az övé lenne az egész világ, akkor is csak egy ágyban tudna egyszerre aludni, és csak háromszor tudna napjában étkezni. Erre a legfiatalabb alkalmazott is képes – sőt valószínűleg mélyebben alszik, és jobban élvezi az evést, mint a vállalatvezető.

Őszintén megmondom, én szívesebben lennék gondtalan ember, akinek semmi felelőssége, minthogy tönkretegyem az egészségem negyvenöt éves koromra, mert egy vasutat vagy dohánygyárat próbálok igazgatni.

A világ leghíresebb dohánygyárosa összeesett, és szívrohamban meghalt a kanadai erdőkben, miközben pihenni próbált. Milliókat szerzett – és hatvanegy évesen meghalt. Az úgynevezett „üzleti sikerért” valószínűleg évekkel fizetett az életéből.

Az én véleményem szerint ez a milliomos dohánygyáros messze nem volt olyan sikeres, mint az apám – egy missouri-beli farmer – aki nyolcvankilenc évesen halt meg, üres zsebbel.

Platón szerint: „Az orvosok legnagyobb tévedése, hogy megkísérlik a testet gyógyítani anélkül, hogy gyógyítanák a lelket is; a test és a lélek egy, és nem szabad külön kezelni őket!”

Az orvostudománynak kétezerháromszáz évre volt szüksége, hogy felismerje ezt az igazságot. Csak most kezd fejlődésnek indulni a gyógyítás új ága, az úgynevezett pszichoszomatikus orvoslás, amely a testet és a lelket is kezeli.

Épp ideje, hogy ezt tegyük, mert az orvostudomány nagyjából véget vetett a szörnyű járványoknak – a himlőnek, kolerának, sárgaláznak és számtalan egyéb, kórokozók terjesztette istencsapásának, melyek számtalan millió embert vittek időnap előtt sírba.

De az orvostudomány nem tudott megbirkózni még az aggodalom, félelem, gyűlölet, frusztráció és kétségbeesés okozta testi és lelki nyavalyákkal. Ezen érzelmek okozta betegségek áldozatainak száma ijesztő sebességgel gyarapodik.

A második világháborúban behívóparancsra bevonuló fiatalemberek közül minden hatodik alkalmatlan volt pszichiátriai indokok alapján.

Mi okozza az elmebajt? Senki sem ismeri az összes okát. De nagyon valószínű, hogy sok esetben hozzájárul a félelem és az aggodalom. Az ideges, űzött ember, aki nem képes a kegyetlen valósággal megbirkózni, megszakítja a kapcsolatot környezetével, és visszavonul saját álomvilágába, megoldván ezzel idegesítő gondjait.

Dale Carnegie 1912-ben tanított először hatásos beszédre üzletembereket. A tréningek oly annyira hatásosak voltak, hogy Dale Carnegie hamarosan Amerika vezető üzletembereit, politikusait és cégeit támogatta céljaik elérésében, azáltal, hogy őket kommunikációs, vezetési és kapcsolatmenedzsment területén képezte.

Jelenleg világszerte 90 országban van jelen a Dale Carnegie, 10 millió végzett hallgatóval a hátunk mögött.

Ezek a cikkeink is érdekelhetnek:

By |2020-05-22T11:24:29+00:00május 22nd, 2020|Blog| Mit tehet veled az idegeskedés? bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva