Miért fáradsz el valójában az ülőmunkában?

Íme, egy elképesztő és fontos tény: a szellemi munka önmagában nem fáraszt el. Abszurdnak hangzik. A tudósok megpróbálták kideríteni, meddig dolgozik az emberi agy anélkül, hogy „munkakapacitása csökkenne”; ez a fáradtság tudományos meghatározása.

Nagyon meglepődtek, mert azt tapasztalták, hogy az aktív agyban keringő vér nem mutat fáradtságot! Ha vért veszel egy fizikai munkástól munka közben, ez a vér tele lesz fáradtságtoxinokkal és a fáradtság termelte anyagokkal.

De ha egy Albert Einstein agyából veszel egy csöpp vért, az a nap végén sem tartalmaz fáradtságtoxinokat.

Ami az agyat illeti, az ugyanúgy dolgozik, „ugyanolyan jól és gyorsan nyolc vagy akár tizenkét óra erőfeszítés után is, mint a legelején”.

Az agy tökéletesen fáradhatatlan… Akkor mitől vagy fáradt?

Dale Carnegie Mesterkurzusok

A pszichiáterek szerint fáradtságunk nagy része szellemi és lelki beállítottságunkból következik. Anglia egyik legkiválóbb pszichiátere, J. A. Hadfield, azt írja Az erő pszichológiája című könyvében: „a minket kínzó fáradtság nagyobbik része szellemi eredetű; a kizárólag testi eredetű kimerültség nagyon ritka”.

Az egyik legkiválóbb amerikai pszichiáter, Dr. A.A. Brill, még tovább megy.

Kijelenti: „A jó egészségben lévő, ülőmunkát végző ember fáradtságának száz százaléka pszichológiai, azaz érzelmi eredetű.”

Milyen érzelmek fárasztják el az ülőmunkát végzőt? Az öröm? Az elégedettség?

Nem! Ezek soha.

Az unalom, a bosszankodás, a gondolat, hogy nem értékelik őket, a hiábavalóság, a sietség, a szorongás és az idegesség — ezek azok az érzelmi tényezők, amelyek kimerítik az ülőmunkát végzőt, ezek miatt fázik meg könnyen, ezek csökkentik teljesítményét, szereznek neki kínzó fejfájást, mire hazaindul.

Igen, azért fáradunk el , mert érzelmeink ideges feszültséget okoznak testünkben.

A Metropolitan Életbiztosítási Társaság rá is mutatott erre egy, a fáradtságról írott tanulmányában:

„A kemény munka önmagában ritkán okoz olyan fáradtságot, amelyet a jó alvás vagy a pihenés meg ne tudna gyógyítani.

Az idegesség, a feszültség és az érzelmi viharok a fáradtság három legfőbb oka. Gyakran akkor is ezek a hibásak, ha látszólag a fizikai vagy a szellemi munka a bűnös…

Gondoljanak arra, hogy egy megfeszülő izom dolgozik. Lazítsanak! Tartogassák energiájukat a fontos dolgokra!”

Miért ezek a fölösleges feszültségek, ha szellemi munkát végzünk?

Daniel W. Josselyn szerint „A legnagyobb baj, hogy szinte az egész világ szerint a kemény munka erőfeszítés, vagy nem ér semmit.”

Ezért összevonjuk a szemöldökünk, ha koncentrálunk. Felhúzzuk a vállunk. Azt követeljük izmainktól , látsszon az erőfeszítés, pedig ez nem segít az agyunknak semmit.

Az az elképesztő és tragikus igazság, hogy sok millió ember, akinek eszébe sem jutna egy dollárt elpazarolni, úgy pazarolja az energiáját, mint egy krőzus.

Mi az orvosság az ideges fáradtságra?

Lazíts! Lazíts! Lazíts! Tanulj meg lazítani, amíg dolgozol!

Könnyű? Dehogyis.

Valószínűleg egy élet szokásaival kell szakítanod. De megéri az erőfeszítést, mert forradalmi változást hozhat az életedbe!

William James „A lazítás bibliája” című esszéjében ezt írja: „Az emberek feszültsége, szaggatottsága, lihegése, heves és izgatott arckifejezése… csak rossz szokás, semmi más.”

A feszültség szokás dolga. A lazítás is. A rossz szokásoktól meg lehet szabadulni, a jókat ki lehet alakítani.

Hogyan lazítsunk? Az agyunkkal kezdjük vagy az idegeinkkel? Egyikkel sem. Mindig az izmainkkal kezdjük!

Próbáljuk ki. Hogy bemutassam, hogyan kell csinálni, kezdjük a szemeddel.

Olvasd el ezt a bekezdést, és ha végeztél, dőlj hátra, hunyd be a szemed, és magadban mondd a szemednek:

„Nyugalom. Nyugalom. Ne erőlködj, ne húzódj össze. Nyugalom. Nyugalom.” Mondogasd lassan egy percig.

Észrevetted, hogy néhány pillanat elteltével a szemizmaid engedelmeskedni kezdtek? Érezted, hogy mintha csak letörölték volna a feszültséget?

Akármilyen hihetetlennek hangzik is, ebben az egy percben megismerted a lazítás művészetének kulcsát és titkát.

Megcsinálhatod ugyanezt az álladdal, az arcizmaiddal, a nyakaddal, a válladdal, az egész testeddel. De a legfontosabb szerv ebben a szem.
Dr. Edmund Jacobson, a chicagói egyetemről, olyan messzire ment, hogy azt állította, hogyha tökéletesen el tudod lazítani a szemizmaidat, akkor el is feledkezhetsz minden más bajodról!

A szem azért olyan fontos az ideges feszültség enyhítésében, mert a test által felhasznált idegi energiák negyedét fogyasztja. Ezért szenved olyan sok egészséges szemű ember attól, hogy „megerőlteti a szemét”. A szeme feszült.

Akármikor és szinte akárhol lehet lazítani. Csak ne erőlködj, hogy ellazulj. A lazítás a feszültség és az erőfeszítés tökéletes hiánya.
Gondolj békére és nyugalomra.

Először az arcod és a szemed izmainak ellazulására gondolj, mondogasd: „Nyugalom nyugalom nyugalom, lazulj el.”

Érezd, hogy árad ki az energia az arcizmaidból tested középpontja felé.

Íme, négy javaslat, segítségükkel elsajátíthatod a lazítást:

1. Lazíts, ha van rá egy perced. Fölemeltél már egy napsütésben alvó kölyökmacskát? Ha igen, tudod, hogy mindkét vége lelógott a kezedből.

Még az indiai jógik is azt mondják, ha el akarod sajátítani a lazítás tudományát, akkor figyeld a macskát. Én még soha nem láttam fáradt macskát, idegösszeroppanásos macskát vagy álmatlanságban, szorongásban és gyomorfekélyben szenvedő macskát. Valószínűleg te is elkerülöd ezeket a csapásokat, ha megtanulsz a macskától lazítani.

2. Dolgozz kényelmes testtartásban, amennyire csak lehet. Emlékezz, hogy a feszült test fájó vállat és ideges fáradtságot jelent.

3. Ellenőrizd magad napjában négyszer vagy ötször, és kérdezd meg: „Nehezebbé teszem a munkámat, mint amilyen? Használom azokat az izmaimat is, amelyeknek semmi közük a munkához, amit most végzek?”

Ez segít a lazítás szokását kialakítani, és Dr. David Harold Fink szerint „Akik igazán jól ismerik a pszichológiát, azok tudják, hogy a szokások a legfontosabbak.”

4. Teszteld magad a nap végén ismét, kérdezd meg: „Mennyire vagyok fáradt? Ha fáradt vagyok, akkor nem a szellemi munkától, amelyet végzek, hanem attól, ahogyan végzem.”

„Én úgy mérem a teljesítményemet — mondja Daniel W. Josselyn – hogy mennyire nem fáradtam el a nap végére. Ha nagyon fáradt vagy ingerlékeny vagyok este, tehát az idegeim fáradtak, akkor tudom, hogy sem minőségben, sem mennyiségben nem volt megfelelő aznap a munkám.”

Dale Carnegie 1912-ben tanított először hatásos beszédre üzletembereket. A tréningek oly annyira hatásosak voltak, hogy Dale Carnegie hamarosan Amerika vezető üzletembereit, politikusait és cégeit támogatta céljaik elérésében, azáltal, hogy őket kommunikációs, vezetési és kapcsolatmenedzsment területén képezte.

Jelenleg világszerte 90 országban van jelen a Dale Carnegie, 10 millió végzett hallgatóval a hátunk mögött.

Ezek a cikkeink is érdekelhetnek:

By | 2019-04-30T12:32:25+00:00 április 30th, 2019|Blog| Miért fáradsz el valójában az ülőmunkában? bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva