Felbecsülhetetlen értékű vagyonod van. Vigyázz rá!

Sajnálattal kell bevallanom (Dale Carnegie), hogy nem örököltem hatalmas intelligenciát az őseimtől, ám megtanultam hatalmas lelkesedéssel lenni tevékenységem iránt, amit viszont az édesanyámtól tanultam.

A valódi, szívből jövő lelkesedés az egyik leghatékonyabb összetevője bármilyen sikernek.

Charles Schwab—egy férfi, akinek az éves fizetése egymillió dollár volt már az 1900-as évek elején—árulta el nekem, hogy az ő sikerének a titka a lelkesedés volt. Azt állította, hogy egy ember szinte bármit el tud érni, ha határtalan lelkesedéssel bír a dolog iránt.

Egyszer interjút készítettem Frederick Williamsonnal egy rádiós műsorban. Akkoriban a New Yorki Központi Vasúttársaság elnöke volt.

Amikor a sikerének titkáról kérdeztem, azt mondta:

“Minél idősebb leszek, annál biztosabb vagyok abban, hogy a lelkesedés a siker kevesek által ismert titka.”

Dale Carnegie Mesterkurzusok

A sikeres és kudarcot vallott emberek készségei, képességei és intelligenciája közötti különbség se nem széles, se nem szembeütköző. De két közel egyforma képességű ember között a mérleg nyelve a lelkesedő felé billen. Egy átlagos képességű ember, akiben van lelkesedés, gyakran túlszárnyalja a kiemelkedő képességű, lelkesedéshiányban szenvedő társát.

Az “Érzelmi Hajtóerő” számít!

Egyszer hallottam egy híres pszichológust a katonasági alkalmassági tesztekről beszélni. Azt állította, hogy az I.Q. teszteknek van egy fontos hiányosságuk.

Az “érzelmi intelligenciát” nem tudják mérni. Az I.Q. tesztek szerint az alacsony pontszámot elérők általában csak alantas munkák elvégzésére alkalmasak, míg a magas pontszám gyakorlatilag garantálja a sikert.

Tudjuk, hogy ez az osztályozás mennyire félrevezető. Láttam már alacsony I.Q.-val rendelkező embereket hirtelen “feléledni” egy új ötlettől vagy egy új feladattól. “Érzelmi hajtóerőt” kapnak ilyenkor, ami sikerre viszi őket. Ugyanakkor láttam már magas I.Q.-val rendelkező embereket csúnya kudarcot vallani.

Amikor Mark Twaint megkérdezték sikerének titkáról, azt mondta:

“Izgatottsággal telten születtem.”

William Lyon Phelps, az egyik legnépszerűbb tanár a Yale történelmében, majdnem ugyanezt mondta nekem. Phelps professzor egy könyvet is írt, A tanítás izgalma címmel.

Azt írta: “Számomra a tanítás több mint egy munka. Valóságos szenvedély. Úgy szeretek tanítani, ahogy egy festőművész szeret festeni, ahogy egy énekes szeret énekelni, vagy ahogy egy költő szeret írni.

Reggelente, mielőtt felkelek az ágyamból, nagy szeretettel gondolok az első osztályomra.”

A siker egyik fő forrása az a képesség, mellyel az ember nap, mint nap érdeklődést mutat munkája iránt és krónikus lelkesedést érez, vagyis minden napot fontosnak vél.”

Egy nyári estén két csillagásztól — akik teleszkópokat állítottak fel New Yorkban a 42. utcában a könyvtárral szemben — sokat tanultam az értékesítői képességről. Az egyikük tíz centet számolt fel egy pillantásért a holdra. A másikuk, akinek egy kicsivel nagyobb teleszkópja volt, egy negyed dollárt kért.

Annak a csillagásznak, aki negyed dollárt kért, négyszer annyi ügyfele volt, mint annak, aki csak tíz centet kért. Szögezzük le, hogy egy kicsivel ugyan jobb kilátást kapott az, aki a huszonöt centes teleszkópba nézett bele — de a fő ok, amiért ez a drágább teleszkóp sikeresebb volt, a tulajdonosának a személyisége volt.

Ebből az emberből csak úgy áradt a lelkesedés és olyan izgalommal beszélt a holdról, hogy az ember, ha kellett volna, még a vacsorájáról is lemondott volna, csak hogy belenézhessen a teleszkópba.

A tízcentes teleszkóp tulajdonosa semmit sem mesélt a holdról, pusztán csak utasításokat adott a teleszkóp kezeléséhez.

Ez az élmény számomra kiemelkedő példája volt a lelkesedés értékének.

Dale Carnegie Mesterkurzusok

Amikor a fizikai Nobel-díjas Sir Edward Victor Appleton az Edinburgh Egyetem első titkára lett, a Time magazin egy táviratot küldött neki, melyben azt kérdezte, van-e valamilyen receptje a sikerhez.

“Igen,” válaszolta,“a lelkesedés. Ezt még a szakmai készségeknél is fontosabbnak tartom.”

A lelkesedés mindennél többet ér

Nem ismerek semmit a világon, ami többet tehet érted, mint a lelkesedés. Thomas A. Edison mondta:

”Ha egy ember halálakor lelkesedést hagy a gyermekeire, felbecsülhetetlen értéket hagy rájuk.”

A tapasztalat azt mutatja, hogy ez tényleg így igaz. Többet ér a vagyonnál, a lelkesedés ‘bőséget’ teremt. Nem csupán gazdagságot ad, hanem hatalmas lendületet is az élethez.

Ralph Waldo Emerson, akit az egyik legnagyobb amerikai filozófusnak tartanak, felismerte a lelkesedés értékét. Egyik írásában ezt írta:

“A világ krónikájának minden nagy és parancsoló pillanata a lelkesedés diadala.”

Két ember egy irodában ugyanazt a munkát végzi. Az egyikük félszívvel végzi, mintha kicsit unná, és örül, amikor az óra elüti az öt órát.

A másik élvezettel végzi a munkáját, izgalmasnak tartja és minden nap egy kaland számára. Mit gondolsz, melyikük végez jobb munkát? Melyikük fog előrejutni?

John James Audubon volt Amerika legnagyobb természettudósa, és a legnagyszerűbb dolog, amit országára hagyott, a madarakról készült képei voltak.

Néhányuk több ezer dollárért kelt el. Sokszor hónapokra is eltűnt a vadonban, de aztán egyre csodásabb madarakat ábrázoló képekkel tért vissza. Egyszer, amikor visszatért és kinyitotta utazóládáját, melyben a képeket tárolta, patkányokat talált benne, melyek megrágták és elcsúfították műveit, több hónapnyi munkáját tönkretéve.

Egy barátja vigasztalni próbálta őt, de Audubonnak nem volt szüksége vigasztalásra. Azt mondta: ”Tönkretették a rajzaim, de a lelkesedésemet nem rombolták le.”

Így történt, hogy folytatta munkáját és olyan képeket alkotott, melyből jó néhányat a mesterművei közé sorolnak.

Charles F. Kettering, a nagyszerű feltaláló mondta egyszer:

“Olyan korszak van érkezőben, ahol olyan lehetőségek tárulnak elénk minden elképzelhető területen, amikről még csak nem is álmodtunk eddig.

Ezek a lehetőségek olyan férfiak és nők előtt fognak megnyílni, akikben van lelkesedés.”

Az első világháború alatt Alexander De Seversky, a híres repülőgéptervező mérnök felszállt egy vadászrepülővel. Ez volt élete első repülése.

Még csak néhány perce volt fent a levegőben, amikor a gépét meglőtték, és lezuhant a rigai öbölbe. Egy orosz csatahajó mentette meg és azonnal kórházba vitte, ahol amputálták az egyik lábát.

Amikor ismét magához tért, megkérdezték tőle, mit szeretne csinálni. Azt válaszolta: “Repülni szeretnék.”

Ezt hívjuk lelkesedésnek. A lelkesedés az, ami valóra váltja az álmokat.

De a lelkesedés több a puszta munkaszeretetnél. Ez egy életre szóló gondolkodásmód. Ha benned is megvan, felbecsülhetetlen értékű vagyonod van. Vigyázz rá!

Dale Carnegie 1912-ben tanított először hatásos beszédre üzletembereket. A tréningek oly annyira hatásosak voltak, hogy Dale Carnegie hamarosan Amerika vezető üzletembereit, politikusait és cégeit támogatta céljaik elérésében, azáltal, hogy őket kommunikációs, vezetési és kapcsolatmenedzsment területén képezte.

Jelenleg világszerte 90 országban van jelen a Dale Carnegie, 10 millió végzett hallgatóval a hátunk mögött.

Ezek a cikkeink is érdekelhetnek:

By | 2019-07-18T08:47:34+00:00 július 18th, 2019|Blog| Felbecsülhetetlen értékű vagyonod van. Vigyázz rá! bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva