Ezt a 3 kérdést tedd fel magadnak, ha valami idegesít most

Szeretnéd tudni, hogyan lehet pénzt keresni a tőzsdén? Van még néhány millió ember, aki szeretné tudni.

De ismerek (Dale Carnegie) egy jó módszert, amit sok sikeres ügynök használ. Nekem Charles Roberts, egy befektetési tanácsadó mesélte.

„Texasból jöttem New Yorkba húszezer dollárral, amit barátaimtól kaptam azzal a megbízással, hogy fektessem be az értékpapírpiacon. Azt hittem, hogy jól ismerem a tőzsdét; de az utolsó fillérig elvesztettem a pénzt. Igaz, sokat nyertem bizonyos ügyleteken; de végül minden elúszott.

A saját pénzem nem sajnáltam különösebben, és bár a barátaim nem mentek csődbe ettől, mégis nagyon bántott, hogy az ő pénzüket is elvesztettem.

Féltem a szemük elé kerülni, miután vállalkozásunk ilyen csúfos kudarcot vallott, de őszinte meglepetésemre nemcsak félvállról vették a veszteséget, de javíthatatlan optimistáknak is bizonyultak.

Tudtam, hogy mindent vagy semmit alapon játszottam. Főleg a szerencsére és mások véleményére hagyatkoztam. »Hallás után« játszottam a tőzsdén.

Fejezetek Dale Carnegie sikerkönyvéből

Dale Carnegie 1948-ban jelentette meg második sikerkönyvét: Hogyan fejezzük be az aggódást és kezdjün el élni címmel.

A könyv gyorsan bestseller lett, milliók életét megváltoztatva. Dale Carnegie megfigyelései, tanácsai és “bokán rugásai” segítenek nekünk megváltoztatni gondolkodásmódunkat az idegeskedésről.

Végiggondoltam a hibákat, amiket elkövettem, és úgy döntöttem, hogy mielőtt újra belefogok, megpróbálom megtanulni a tőzsdézést. Megkerestem és nemsokára meg is ismertem az egyik legsikeresebb élő spekulánst: Burton S. Castlest.

Úgy gondoltam, tanulhatok tőle, mert az a hír járta, hogy hosszú évek óta nagyon sikeres, és az ilyen hírnév nem a puszta szerencsén alapszik.

Feltett nekem néhány kérdést arról, eddig hogyan csináltam, aztán megtanított egy szabályra, amelyet azóta is az értékpapír-kereskedelem legfontosabb szabályának tartok. Azt mondta: »Veszteségcsökkentő megbízást adok minden tranzakciómhoz.

Ha – mondjuk – ötven dollárért veszek részvényt, meghagyom, hogy negyvenöt dollárnál adják el.« Tehát, ha az árfolyam öt pontot esik, a részvényt automatikusan eladják, és így a veszteség csak öt dollár részvényenként.

»Ha megfontoltan fektetsz be – folytatta az idős mester -, a nyereséged legalább tíz, huszonöt vagy akár ötven pont lesz. Tehát ha veszteségeidet öt pontra limitálod, akkor az esetek több mint ötven százalékában tévedhetsz, és még mindig sok pénzt kereshetsz.«

Azonnal megfogadtam a tanácsot, és azóta is felhasználom. Nekem is és megbízóimnak is sok ezer dollárt mentett meg.

Egy kis idő múlva rájöttem, hogy a veszteség-csökkentés nem csak a tőzsdén válik be. Kezdtem nem csak pénzügyi téren alkalmazni. Mindenféle bosszantó és kellemetlen dolog kiváló ellenszere. Csodát tett.

Például gyakran ebédelek egy barátommal, aki soha nem pontos. Régen az ebédidőm felét azzal töltöttem, hogy idegesen vártam rá. Végül beszéltem neki veszteségcsökkentési elvemről. »Bill, veled kapcsolatban a veszteségcsökkentő utasításom tíz perc. Ha többet késel, ugrott az ebédmeghívás -elmegyek.«”

Istenem! Bár nekem lett volna annyi eszem évekkel ezelőtt, hogy veszteségcsökkentő megbízást adjak türelmetlenségemmel, természetemmel, önigazoló mániámmal, sajnálkozásaimmal, minden szellemi és érzelmi feszültségemmel kapcsolatban.

Miért nem voltam képes felmérni a lelki nyugalmamat megbolygató helyzeteket, és kijelenteni: „Ide figyelj, Dale Carnegie, ebben a helyzetben ennyit érdemes idegeskedni – és nem többet”? Miért?

Annyit azonban el kell ismernem, hogy egyszer okosan viselkedtem. Nem is akármilyen helyzetben – életem fordulópontján -, mikor csak nézhettem, hogyan foszlanak szét álmaim és a jövőt illető terveim, hogyan lesz évek munkája semmivé.

Harmincas éveim elején úgy döntöttem, a regényírásnak szentelem az életemet. Én leszek a második Frank Norris, Jack London vagy Thomas Hardy.

Annyira komolyan gondoltam, hogy két évet töltöttem Európában – ahol jól meg tudtam élni az első világháborút követő konjunktúra idején dollárjaimból. Két évet töltöttem ott, nagy művemen dolgozva.

A hóvihar volt a címe. Jó cím volt, mert a dakotai síkság hóvihara sem lehet hidegebb, mint a könyv fogadtatása a kiadóknál. Mikor irodalmi ügynököm megmondta, hogy könyvem értéktelen, nincs adottságom, nincs tehetségem az íráshoz, majdnem megállt a szívverésem.

Önkívületben hagytam el az irodáját. Akkor sem lettem volna jobban meglepve, ha jól fejbe vág egy bunkósbottal. Meg voltam döbbenve. Rájöttem, hogy keresztúton állok, fontos döntést kell hoznom. Mit tegyek? Merre forduljak?

Hetek teltek el, míg magamhoz tértem. Akkoriban nem tudtam, hogy a gondokat csökkenteni lehet. De ahogy visszatekintek, látom, hogy pontosan ezt csináltam. A két munkás évet, amit a regény megírásának szenteltem, leírtam, mint nemes kísérletet, és újrakezdtem az életemet.

Megint szerveztem és oktattam az esti iskolákban, szabadidőmben pedig életrajzokat írtam – életrajzokat és tudományos vagy ismeretterjesztő könyveket, mint ez is, amelyet a kezedben tartasz.

Boldog vagyok-e most, hogy erre az elhatározásra jutottam? Boldog? Ahányszor eszembe jut, szeretnék örömömben kiabálni! Őszintén bevallom, soha egy napra, egy órára nem bántam meg, hogy nem vagyok a második Thomas Hardy.

Biztos vagyok benne, hogy az igazi lelki béke legnagyobb titka az arányérzék. Azt hiszem, idegeskedéseink ötven százalékától azonnal megszabadulnánk, ha személyes aranyalapot állítanánk föl – megszabva, hogy bizonyos dolgok az életünkhöz viszonyítva mennyit érnek nekünk.

A szabály, hogyan hagyjuk abba az idegeskedést, mielőtt tönkremegyünk bele:

HA KÍSÉRTÉSBE ESÜNK, HOGY JÓ PÉNZT ÖLJÜNK EGY ROSSZ ÜZLETBE -A SAJÁT ÉLETÜNKBE, AKKOR ÁLLJUNK MEG EGY PERCRE, ÉS TEGYÜK FEL MAGUNKNAK EZT A HÁROM KÉRDÉST:

1. MENNYIRE FONTOS NEKEM VALÓJÁBAN AZ, AMI IDEGESÍT?
2. MELYIK PONTON AKAROM A VESZTESÉGET CSÖKKENTENI – ÉS ATTÓL KEZDVE ELFELEJTENI?
3. PONTOSAN MENNYIT FIZETEK EZÉRT? TÚLFIZETTEM-E MÁR?

Dale Carnegie 1912-ben tanított először hatásos beszédre üzletembereket. A tréningek oly annyira hatásosak voltak, hogy Dale Carnegie hamarosan Amerika vezető üzletembereit, politikusait és cégeit támogatta céljaik elérésében, azáltal, hogy őket kommunikációs, vezetési és kapcsolatmenedzsment területén képezte.

Jelenleg világszerte 90 országban van jelen a Dale Carnegie, 10 millió végzett hallgatóval a hátunk mögött.

Ezek a cikkeink is érdekelhetnek:

By |2020-07-03T14:54:50+00:00július 3rd, 2020|Blog| Ezt a 3 kérdést tedd fel magadnak, ha valami idegesít most bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva