Dale Carnegie – A siker apró titka (II. rész)

« Vissza az első részhez

Dale Carnegie – A siker apró titka (I. rész)

Dale Carnegie felismerte, hogy a lelkes hozzáállás alapvető feltétele a sikernek, a boldogságnak és a személyes fejlődésnek. „Élj a jelenben, hozd ki a legtöbbet a mából. Engedd, hogy a lelkesedés szétáradjon benned.” – írta.

Azok az eszmék, melyekre Carnegie utal ebben az eBook-ban, kiállták az idő próbáját. Felismerte, hogy sem a pénz, sem a hírnév nem biztosítja a boldogságot.

« Vissza az első részhez

Az Armour & Company próbát tesz velem

Amikor megérkeztem dél Omahába, a Cudahy és az Omaha Csomagoló Vállalat is úgy gondolta, el tud boldogulni nélkülem is. De az Armour & Company értékesítési vezetője, Rufus E. Harris vakmerő ember volt, olyan, aki él a lehetőségekkel. Alkalmazott, hogy húst és sajtot adjak el hentes- és kis élelmiszerüzleteknek Dél-Dakotában. Az Armournak 27 utazó üzletkötője volt a középnyugati térségben. A fizetésem heti százhetven dollár volt! Plusz az utazási költségtérítés! Amikor megírtam a szenzációs hírt a szüleimnek, alig tudták elhinni.

Voltak a farmunkon olyan időszakok, amikor az apám egész évben nem keresett ennyit. Apám figyelmeztetett, hogy az Armour & Company nem lesz képes ilyen sok pénzt fizetni huzamos ideig. Féltem, hogy igaza lesz.

A munkaterületem gyakorlatilag lefedte egész Dél-Dakota államot– a minnesotai vonaltól egészen a Fekete Hegyekig. Valamilyen ismeretlen okból ezen a területen minden Armour termékeket értékesítő üzletkötő elbukott.

Ez volt a dél Omahai leányvállalat által kezelt 27 értékesítési területek leggyengébbike. Ezért is kaptam meg.

Két év alatt felemeltem ezt a területet a 27. helyről, az elsőre. Amikor kaptam egy gratuláló levelet a főnökömtől, melyben azt írta, “Elérted azt, ami lehetetlennek tűnt,” nagyon büszke voltam magamra.

Hat hónappal később, huszonkét éves koromban, az Armour felajánlott nekem egy vezető pozíciót a des moinesi leányvállalatuknál Iowa államban. Azt mondták, én vagyok a legfiatalabb ember, akinek az Armour & Company valaha ilyen magas posztot ajánlott. Nem vállaltam el, mert korábban már elhatároztam, hogy New Yorkba megyek, hogy tanuljak az Amerikai Színművészeti Akadémián (Egy évig álltam a színpadon. Csendben lépjünk is át ezen az időszakon.)

A lelkesedés csodákra képes

Bármilyen sikereket is értem el az Armour üzletkötőjeként, azok teljes mértékben a lelkesedésemnek és hatalmas szorgalmamnak voltak köszönhetők. Elhatároztam, hogy jó eredményeket produkálok, bármi is az ára, mert tudtam, ha nem járok sikerrel, haza kell mennem és be kell ismernem, hogy kudarcot vallottam életem első valódi munkájában. Mindemellett a munkám sokkal érdekesebb és nyereségesebb volt, mint teheneket fejni, kukoricát hántolni és tyúkólat takarítani a farmon, ahol felnőttem.

Annyira izgatott voltam, hogy valószínűleg keményebben dolgoztam minden dél dakotai lakosnál. Tehervonatok fékezőkocsiján kellett utaznom. Amíg a vonathoz szerelvényeket kapcsoltak és lepakolták a rakományt, beszaladtam a városba és felhívtam a hentes- és élelmiszerüzleteket. Lefogadom, a városiak nagyokat nevettek rajtam, amikor látták, hogyan rohanok az induló vonat után és ugrok fel a szerelvényre nagy nehézségek árán. A csoda az volt, hogy eközben nem ejtettem a kézitáskám a vonat alá.

Hőguta és fagyhalál között!

Nyáron a hőség 40 °C fölé is felemelkedik a napsütötte síkságokon, télen pedig – 40 °C alá is süllyed a hőmérséklet.

Mivel erről én nem tudtam, egy téli napon a szokásos tízperces “vonatra futásom” közben megfagyott mindkét fülem. Csodálatos módon azonban nem vesztettem el őket. Olyan súlyosan megsérültek a füleim, hogy egy fél évszázaddal később egy hideg napon annyira megfájdultak az utcán, hogy mindkét kezemet a füleimre téve tudtam csak továbbmenni.

Miért meséltem el mindezt? Egyszerűen csak azért, mert remélem, ez megmutatja, hogy olyan intenzíven akartam jó eredményeket elérni, hogy semmi sem akadályozhatott meg ebben.

A lelkesedésem vitt a csúcsra

Sajnálattal kell bevallanom, hogy nem örököltem hatalmas intelligenciát az őseimtől, ám megtanultam hatalmas lelkesedéssel lenni tevékenységem iránt, amit viszont az édesanyámtól tanultam.

Fontos-e a lelkesedés az értékesítésben? Igen, a valódi, szívből jövő lelkesedés az egyik leghatékonyabb összetevője bármilyen sikernek.

Charles Schwab—egy férfi, akinek az éves fizetése egymillió dollár volt már az 1900-as évek elején—árulta el nekem, hogy az ő sikerének a titka a lelkesedés volt. Azt állította, hogy egy ember szinte bármit el tud érni, ha határtalan lelkesedéssel bír a dolog iránt.

Egyszer interjút készítettem Frederick Williamsonnal egy rádiós műsorban. Akkoriban a New Yorki Központi Vasúttársaság elnöke volt. Amikor a sikerének titkáról kérdeztem, azt mondta:“Minél idősebb leszek, annál biztosabb vagyok abban, hogy a lelkesedés a siker kevesek által ismert titka.

A sikeres és kudarcot vallott emberek készségei, képességei és intelligenciája közötti különbség se nem széles, se nem szembeütköző. De két közel egyforma képességű ember között a mérleg nyelve a lelkesedő felé billen. Egy átlagos képességű ember, akiben van lelkesedés, gyakran túlszárnyalja a kiemelkedő képességű, lelkesedéshiányban szenvedő társát.

Az “Érzelmi Hajtóerő” számít!

Egyszer hallottam egy híres pszichológust a katonasági alkalmassági tesztekről beszélni. Azt állította, hogy az I.Q. teszteknek van egy fontos hiányosságuk. Az “érzelmi intelligenciát” nem tudják mérni. Az I.Q. tesztek szerint az alacsony pontszámot elérők általában csak alantas munkák elvégzésére alkalmasak, míg a magas pontszám gyakorlatilag garantálja a sikert.

Te és én is tudjuk, hogy ez az osztályozás mennyire félrevezető. Láttam már alacsony I.Q.-val rendelkező embereket hirtelen “feléledni” egy új ötlettől vagy egy új feladattól. “Érzelmi hajtóerőt” kapnak ilyenkor, ami sikerre viszi őket. Ugyanakkor láttam már magas I.Q.-val rendelkező embereket csúnya kudarcot vallani.

Amikor Mark Twaint megkérdezték sikerének titkáról, azt mondta: “Izgatottsággal telten születtem.”

William Lyon Phelps, az egyik legnépszerűbb tanár a Yale történelmében, majdnem ugyanezt mondta nekem. Phelps professzor egy könyvet is írt, A tanítás izgalma címmel. Azt írta: “Számomra a tanítás több mint egy munka. Valóságos szenvedély. Úgy szeretek tanítani, ahogy egy festőművész szeret festeni, ahogy egy énekes szeret énekelni, vagy ahogy egy költő szeret írni.

Reggelente, mielőtt felkelek az ágyamból, nagy szeretettel gondolok az első osztályomra.”

“A siker egyik fő forrása az a képesség, mellyel az ember nap, mint nap érdeklődést mutat munkája iránt és krónikus lelkesedést érez, vagyis minden napot fontosnak vél.” Ez a siker egyik fő feltétele bármilyen munka vonatkozásában—igen, ez igaz még az üzletkötőkre is!

Egy nyári estén két csillagásztól—akik teleszkópokat állítottak fel New Yorkban a 42. utcában a könyvtárral szemben—sokat tanultam az értékesítői képességről. Az egyikük tíz centet számolt fel egy pillantásért a holdra. A másikuk, akinek egy kicsivel nagyobb teleszkópja volt, egy negyed dollárt kért.

Annak a csillagásznak, aki negyed dollárt kért, négyszer annyi ügyfele volt, mint annak, aki csak tíz centet kért. Szögezzük le, hogy egy kicsivel ugyan jobb kilátást kapott az, aki a huszonöt centes teleszkópba nézett bele—de a fő ok, amiért ez a drágább teleszkóp sikeresebb volt, a tulajdonosának a személyisége volt.

Ebből az emberből csak úgy áradt a lelkesedés és olyan izgalommal beszélt a holdról, hogy az ember, ha kellett volna, még a vacsorájáról is lemondott volna, csak hogy belenézhessen a teleszkópba. A tízcentes teleszkóp tulajdonosa semmit sem mesélt a holdról, pusztán csak utasításokat adott a teleszkóp kezeléséhez.

Ez az élmény számomra kiemelkedő példája volt a lelkesedés értékének.

Amikor a fizikai Nobel-díjas Sir Edward Victor Appleton az Edinburgh Egyetem első titkára lett, a Time magazin egy táviratot küldött neki, melyben azt kérdezte, van-e valamilyen receptje a sikerhez. “Igen,” válaszolta,“a lelkesedés”. Ezt még a szakmai készségeknél is fontosabbnak tartom.”

A lelkesedés mindennél többet ér

Nem ismerek semmit a világon, ami többet tehet érted, mint a lelkesedés. Thomas A. Edison mondta: ”Ha egy ember halálakor lelkesedést hagy a gyermekeire, felbecsülhetetlen értéket hagy rájuk.” A tapasztalat azt mutatja, hogy ez tényleg így igaz. Többet ér a vagyonnál, a lelkesedés ‘bőséget’ teremt. Nem csupán gazdagságot ad, hanem hatalmas lendületet is az élethez.

Ralph Waldo Emerson, akit az egyik legnagyobb amerikai filozófusnak tartanak, felismerte a lelkesedés értékét. Egyik írásában ezt írta:“A világ krónikájának minden nagy és parancsoló pillanata a lelkesedés diadala.”

Két ember egy irodában ugyanazt a munkát végzi. Az egyikük félszívvel végzi, mintha kicsit unná, és örül, amikor az óra elüti az öt órát. A másik élvezettel végzi a munkáját, izgalmasnak tartja és minden nap egy kaland számára. Mit gondolsz, melyikük végez jobb munkát? Melyikük fog előrejutni?

John James Audubon volt Amerika legnagyobb természettudósa, és a legnagyszerűbb dolog, amit országára hagyott, a madarakról készült képei voltak. Néhányuk több ezer dollárért kelt el. Sokszor hónapokra is eltűnt a vadonban, de aztán egyre csodásabb madarakat ábrázoló képekkel tért vissza.

Egyszer, amikor visszatért és kinyitotta utazóládáját, melyben a képeket tárolta, patkányokat talált benne, melyek megrágták és elcsúfították műveit, több hónapnyi munkáját tönkretéve. Egy barátja vigasztalni próbálta őt, de Audubonnak nem volt szüksége vigasztalásra. Azt mondta: ”Tönkretették a rajzaim, de a lelkesedésemet nem rombolták le.”

Így történt, hogy folytatta munkáját és olyan képeket alkotott, melyből jó néhányat a mesterművei közé sorolnak.

Charles F. Kettering, a nagyszerű feltaláló mondta egyszer:“Olyan korszak van érkezőben, ahol olyan lehetőségek tárulnak elénk minden elképzelhető területen, amikről még csak nem is álmodtunk eddig.

Ezek a lehetőségek olyan férfiak és nők előtt fognak megnyílni, akikben van lelkesedés.”

Az első világháború alatt Alexander De Seversky, a híres repülőgép- tervező mérnök felszállt egy vadászrepülővel. Ez volt élete első repülése. Még csak néhány perce volt fent a levegőben, amikor a gépét meglőtték, és lezuhant a rigai öbölbe. Egy orosz csatahajó mentette meg és azonnal kórházba vitte, ahol amputálták az egyik lábát. Amikor ismét magához tért, megkérdezték tőle, mit szeretne csinálni. Azt válaszolta:“Repülni szeretnék.”

Ezt hívjuk lelkesedésnek. A lelkesedés az, ami valóra váltja az álmokat.

De a lelkesedés több a puszta munkaszeretetnél. Ez egy életre szóló gondolkodásmód. Ha benned is megvan, felbecsülhetetlen értékű vagyonod van. Vigyázz rá!

Dale Carnegie 1912-ben tanított először hatásos beszédre üzletembereket. A tréningek oly annyira hatásosak voltak, hogy Dale Carnegie hamarosan Amerika vezető üzletembereit, politikusait és cégeit támogatta céljaik elérésében, azáltal, hogy őket kommunikációs, vezetési és kapcsolatmenedzsment területén képezte.

Jelenleg világszerte 90 országban van jelen a Dale Carnegie, 10 millió végzett hallgatóval a hátunk mögött.

Ezek a cikkeink is érdekelhetnek:

By |2019-11-20T12:08:18+00:00november 20th, 2019|Blog| Dale Carnegie – A siker apró titka (II. rész) bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva